A kozmetikumokat nem a marketingesek adják el közvetlenül, de közvetve nagyon fontos szerepük van az eladási folyamatban. Ők találják ki, alkotják meg azokat a (tév-)hiteket, és (megtévesztési) stratégiákat, amiknek vakon bedől a fogyasztó, hacsak nincs meg a kellő tudása, hogy milyen kritériumok alapján válasszon magának terméket.
Sok kecsegtető feliratot olvashatunk a kozmetikumok dobozán. Sajnos arra nincs semmilyen szabályozás hogy mit mire lehet ráírni és mire nem, úgyanúgy, ahogy arra sincsen hogy mire lehet azt mondani, hogy természetes, bio és mire nem. Szóval a kozmetikumokra a gyártók leginkább azt írják, amiről úgy gondolják, hogy a vásárlók örömmel olvassák a dobozon és vásárlást eredményez.
Egy termékről pontos információt csak úgy kaphat a vásárló, hogy a termék csomagolásának a hátoldalán lévő hozzávalók / összetevők (INCI) latin nyelvű listáját átolvassa, értelmezi. A jelenlegi jogszabályok szerint még egy nehezítő tényezővel is meg kell birkózni, miszerint a lista nemhogy rengeteg nem ismert anyag nevét tartalmazza a laikus olvasó számára, ráadásul a termék összetétel lista hivatalos nyelve a latin. Így aztán a vásárló vagy lustaságból, vagy időhiány miatt a tények helyett inkább a marketing csapat által megalkotott ígéretek alapján hozza meg a vásárlói döntését.
Megalapozott vásárlói döntést csak a termék összetétel listája ismeretében lehet hozni. Minden más megkülönböztetés, ami a csomagon fel van tűntetve csak marketing stratégia, hogy több terméket adjon el a gyártó. (kiemelt hatóanyag, dekoratív csomagolás, szép reklám, ígéretek, melyek úgy érezzük, hogy nekünk szólnak….stb)
Itt egy gyors kitérőt szeretnék tenni, hogy mi is az egyes cégek, vállalkozások fő célja, megalapításuk oka. Ezt egy szóval össze lehet foglalni: a PROFIT. Minden piacon szerepló vállalkozás azért jön létre, hogy a kínált termékek, szolgáltatások eladásából anyagi haszonra tegyen szert. Ezek nem jótékonysági szervezetek, melyek a vásárlók, fogyasztók érdekeit nézik. A marketing és eladási osztály kéz a kézben fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy a kínált szolgáltatásokat, termékeket olyan "mázzal" kenjék be, aminek nem tudnak ellenállni a vásárlók, ...... melynek célja, hogy minél több fogyasztó boldogan hagyja náluk a pénzét (mert a reklám felkeltette az érdeklődésüket és vakon hisznek bennük, hogy a reklámban elhangzott ígéretek valóra válnak, problémájukra instant megoldást találnak).
Lássuk a tévhiteket:
1. tévhit : Kozmetikumot életkor alapján kell vásárolni.
Ez a feltételezés nagyon könnyű eligazodást biztosíthatna a vásárlóknak a gyártók által (túl-)kínált krémek bonyolult útvesztőjében. Sajnos ez a stratégia tévútra viszi a vásárlót. A drogériák polcain sorakoznak az olyan krémek, melyeken szerepel egy adott életkor pl. 35+, 45+, 55+, hogy "könnyítse" a laikus vásárlók döntését. A feltételezés, hogy az életkor határozza meg a bőrünk állapotát és minőségét, arra engedne következtetni, hogy minden pl. 45 + - os életkorú embernek ugyanolyan száraz, vagy éppen zsíros a bőre, ugyanannyira van megereszkedve a bőre, ugyanannyira dehidratált, ugyanannyira károsodott a bőre a naptól, kvázi ugyanazokra a hatóanyagokra van szüksége adott életkorban minden embernek.
Nem lehet a bőr állapotát életkorra lebontani és vakon felkenni mindenkire ugyanazt a krémet. Ennyi erővel a kozmetikai kezeléseket is úgy kellene címkézni, hogy 20-25-ig, 25-30-ig…stb. De akkor nem lenne szükség a kozmetikus papírra, oklevélre és a tudásra, tapasztalatra, mert ha ilyen egyszerű lenne a dolog, akkor nem is kellene a bőrről, bőrtípusokról tanulni, csak bemondja a vendég a korát és már jöhet is a kor szerinti „személyre szabott” krém, vagy kezelés. Megjegyzem a jelen kor nagyon szereti, illetve szeretné az ilyen instatnt megoldásokat, azt meg még jobban szeretné, ha működnének is. De sajnos ez nem ilyen egyszerű és egyértelmű.
Érdekes, hogy 75 +-os krémeket már nem találtam a piacon. Vagyis olyanokat nem, aminek a csomagolása ezt a korosztályt célozná meg. A fenti logikát folytatva ez azt jelentené, hogy nekik már nem kell krém? Idős korban már nincs célközönség, vagy vásárló réteg, a 20-70 közé eső korosztály-t lehet számositani. Vagy azt jelenti, hogy az 70 +-os korosztálynak, ami az 70-100 éves korig terjedő korcsoportot foglalja magába, már teljesen egyforma a bőre? Eddig gyártótól függően öt-tíz évente változott a bőrre kenhető krém összetétele, e felett már nem differenciálja a gyártó a bőr minőségét.
Lehet, hogy szofisztikáltabban különbözteti meg a gyártó az idősebb korosztálynak szánt terméket, Ultra lifting, vagy Extra firming címkével látja el a krémeket kor besorolás nélkül. De akkor is, 70 éves kor után és 20 éves kor előtt mindenkinek egyforma a bőre? Hol itt a logika? Mi van a fiatalok bőrével? Nekik nem szükséges bőrápolás, vagy ők válogathatnak a problémás bőrre való termékek közül, mert az ugye elképzelhetetlen (a gyártók szerint), hogy fiatalon is lehet az ember bőre száraz, nem csak pattanásos.
2. tévhit: A drágább termék jobb, mint az olcsóbb árfekvésű termék
Ilyen logika alapján minden termék, aminek magasabb az ára, jobb, mint az árban alatta lévő termék. De miben is jobb? Remélhetőleg, hogy minőségben. Sajnos ez sem mindig igaz.
Hogyan is történik egy termék megalkotása, árazása? A gyártó és a marketingesek meghatároznak egy vevői kört, akiknek el szeretnék adni a portékájukat. Piackutatások alkalmával kielemzik, hogy a célközönség milyen vásárlási attitűdökkel rendelkezik, mire van szüksége a nagy tömegnek, mik a divatos hatóanyagok, divatos bőrproblémák. Kikalkulálják, hogy a termék fejlesztése, előállítása, gyártása, szállítása, boltokba való bekerülése a cégnek mennyibe kerül, az kiad egy árat. Majd megnézik, hogy a termék ténylegesen mennyit ér a piacon, azaz mennyiért lehet eladni, mennyit ad a vásárló a termékért (annak ismeretében, hogy milyen ígéretek teljesitését garantálja/ígéri a gyártó, illetve milyen divatos hatóanyagot tartalmaz a krém.)
A két összeg között, nagy lehet a különbség. Hogy a termék mennyit ér a vásárlónak, nagyban befolyásolja a márka presztizse, a termék használatával szerzett előny, kvázi az, hogy a vásárló elmondhassa, hogy ő ezt a márkát veszi meg. A jelenlegi fogyasztói társadalom nem feltétlen a minőséget keresi, hanem egy termék megvásárlásával megszerezhető presztizs érzését is. Kirakat világban élünk, a sikeres embert a vagyonával és a birtokolt tárgyaival azonosítjuk. Minél több pénze van valakinek, minél drágább utazásokra jár, drága helyeken eszik és drága dolgokat vásárol magának, annál jobban felnéz rá a társadalom (egy része, az a része, akinek szintén ez az érték, ez a fontos). És sokaknak ez kell, nem a belső megelégedés, hanem a külső , mások által meghatározott mércének való megfelelés.
A gyártó megalkotja a terméket, pozícionálja, elhelyezi a piacon szereplő hasonló termék között, a marketing csapat felépit rá egy kampányt, hogy miért is az ő portékáját vegye meg a vásárló. Maradjunk most a krémeknél. Ez a kampány sajnos nem őszinte. A marketingesek ígéreteket halmoznak fel a reklám kampányban, miszerint ezt és azt fogja a bőrével csinálni a krém, ilyen meg olyan eredményt fog elérni a vásárló a krém használatával. Esetleg még valami tesztet is csatolnak a leíráshoz, hogy x főn tesztelték a terméket, ami vagy igaz, vagy nem, mivel erről hivatalos dokumentációt soha sem találunk.
Olyan összetevőkkel reklámozzák a krémet, ami remélhetőleg benne van a krémben, de hogy hány gramm, százalék, netán csepp, azt már nem tudjuk. Sajnos nincs olyan fogyasztóvédelmi törvény, ami meghatározná, hogy milyen minimális százalékban kell bizonyos hatóanyagnak a tégelyben lennie, hogy az pozitív hatást tudjon kiváltani. Így bármi, amit a gyártók mutatóba, minimális mennyiségbe beleraknak a krémekbe, azt feltüntetik a termékek csomagolásán és reklámozzák vele azt, még akkor is, ha a krémben 0,000001 g hatóanyag van a kiemelt összetevőből.
A krémek összetétel listája (INCI), amiről már az előbb is beszéltem, úgy épül fel, hogy a felhasznált hatóanyagokat mennyiségi sorrendben listázza a gyártó. Tehát a legmagasabb mennyiségben előforduló hatóanyag a lista elején van, majd ezt követik csökkenő sorrendben a kevesebb mennyiségben előforduló anyagok.
Megint szeretnék egy kis kitérőt tenni. Bár nagyon allergén anyag az illatosító a krémekben, melynek a latin INCI megnevezése, Parfum, sokak ez alapján választanak krémet. Nem mintha bármi funkciója, pozitív hatása lenne a bőrre, de sokan állítják, hogy ők kizárólag azért krémezik a bőrüket, mert szeretnék érezni a krém jó illatát reggelente. Szerintem ennyi erővel használhatnának parfümöt is, de nem mindenki gondolkozik így. Sajnos sok olyan krémmel találkozom a drogériák polcain, melyeknél az agyon reklámozott aktív hatóanyag, az összetétel listán a Parfum összetevő mögé szorul. Mit is jelent ez? Azt, hogy a bőrre valamilyen pozitív hatást gyakorló hatóanyagból kevesebb mennyiség van a krémben, mint magából az illatanyagból. Józan paraszti ésszel végig gondolva elég elszomorító, hogy gyakorlatilag a vásárló illatanyaggal keni a bőrét és attól vár bármi pozitív változást, feszesítést, ránctalanítást. Elgondolkodtató.....
Olcsó húsnak híg a leve, szokták mondani. Ezt lefordítva, az olcsó hatóanyagoknak nincs pozitív hatása a bőrre, remélhetőleg negatív sem. A drága hatóanyagokat, technológiát pedig meg kell fizetni. Önmagában, ha egy krém drága, még nem biztos, hogy minőségi hatóanyagokat tartalmaz. Viszont ha egy krém olcsó, az már elgondolkodtató, hogy milyen hatóanyag van benne, illetve milyen technológiával állította elő a gyártó. A minőségi alapanyagok drágák. Gondoljunk csak bele az ételeknél is így van, ha finom, tápláló ételt akarunk főzni, ahhoz jó alapanyagok kellenek. Ugyanígy a vitaminoknál is. Nem mindegy, hogy milyen formában található meg a készítményben a vitamin, mert nem mindegyiket tudja jól hasznosítani a szervezet, nem mindegyiknek jó a felszívódása. Például az egyik vitamin készítmény hátoldalára az van feltüntetve, hogy egy tablettában lévő magnézium (340 mg) mennyiség a felnőttek számára ajánlott napi magnézium szükséglet 90%-át fedezi. Ez mind szép és jó, azt leszámítva, hogy ha tovább olvas az ember, akkor megtalálja, hogy magnézium-oxid és magnézium-glükonát formában található meg a magnézium a vitamin készítményben. Ha vesszük a fáradtságot és rákeresünk e két anyag felszívódására, a következőt találjuk a neten: rossz felszívódása miatt viszonylag kevéssé alkalmas magnézium pótlásra. Még tovább keresgélve kiderül, hogy ezen anyagok 4%-át tudja csak hasznosítani a szervezet, ami elmarad az ígért 90%-tól.
Lefordítva ezt a krémekre, nagyon fontos, hogy minőségi alapanyagokból épüljön fel a krém, és azoknak a hatóanyagoknak jó legyen a felszívódása. A minőségi krémek előállítása nem egyszerű feladat. Mármint nem annyira egyszerű, ahogyan azt a laikus ember elképzelné. Ennek az az oka, hogy a bőr nem egy szivacs, nem szív mindent magába, így meg kell találni az olyan anyagokat, vegyületeket, részecskéket, amit hasznosítani tud a bőr. Meghatározó a molekula mérte, mik a kísérő anyagok, milyen formában van a hatóanyag...stb. A természetes anyagokat nem biztos, hogy jól tudja hasznosítani a bőr, ezért kellenek olyan mesterséges kísérő, vivő anyagok, melyek nem ártalmasak a bőrre, azért hogy a felvitt krém eljusson a megfelelő bőr rétegbe és ott fejtse ki a hatását ahol szükséges. Vannak olyan érzékeny hatóanyagok, melyeket nem is lehet kisebb laborokban előállítani, mert olyan gépek, berendezések kellenek hozzá, amiket csak a nagyobb cégek tudnak megvásárolni.
A krémek gyártásnál a felhasznált minőségi anyagok/összetevők, innovatív technológia, kutatások, szaktudás és a gyártó soron használt minőségi gépek kellenek ahhoz, hogy minőségi terméket állítson elő a gyártó. A minőség soha nem olcsó, de különbséget kell tenni a nevetségesen drága, és a megbízható minőséget biztosító magasabb árkategóriás termékek között. A kulcs a termék összetevő listája amit a csomagolás hátoldalán talál meg a vásárló. Ezt átolvasva biztonságosan dönthetünk, hogy egy krémet megéri e megvásárolni, milyen összetevőket tartalmaz. Ehhez segítséget nyújtanak bizonyos weboldalak, melyeken részletesen szerepel a termék latin nyelvű összetétel listája, valamint az, hogy egyes összetevőnek milyen tulajdonsága van, milyen hatása van a bőrre.
Szóval kitartás, egy kis utánajárással megelőzhetjük, hogy a nagyon szép ígéretek, dekoratív csomagolás, nagyon nagy csalódást okozzon, mind anyagi és minőségi értelemben is.
3. tévhit: Hypoallergén, bőrgyógyászok által tesztelt
Lehet, hogy tesztelt, lehet, hogy nem. Ezt az állítást is vakon el kell fogadnunk, mert a krém csomagolásához nem jár az a certifikáció, hogy tényleg tesztelték e, és ha igen, akkor mi lett az eredménye? Az eredményt már nem közlik. Az embereket megnyugtatja, jól hangzik, hogy bőrgyógyász tesztelte a terméket, de az mit is jelent? Hány emberen tesztelte, milyen pozitív és negatív tapasztalatai voltak? Ez már érdekli a vásárlót, de az átlag fogyasztónak ennyi is elég, hogy valaki, valahol, valamin, valameddig tesztelte a terméket (közölt eredmény nélkül). Sajnos erre sincsen egy központi fogyasztóvédelmi törvény, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni a bőrgyógyászt által tesztelt terméknek és egyáltalán a tesztelés folyamatát sem szabályozza semmilyen jogszabály.
4. tévhit: A természetes, bio jobb, mint ami a kozmetikai laborban kifejlesztett hatóanyagok
Nagyon egyszerű lenne, ha csak úgy felkennénk a bőrünkre a divatos hatóanyagokat, amik aztán csodával határos módon felszívódnának a bőrünk megfelelő rétegeibe és csodát tennének. A dolog sajnos nem ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne, a kozmetikai hatóanyag gyártók és gyárak bezárhatnánk, ha elég lenne egy kis kókusz vaj, shea vaj, olivaolaj, vagy kakóvaj a bőrünknek.
A bőrünk , mint már írtam róla hosszabban a test első védelmi vonala. Nemcsak a káros anyagok bejutását gátolja, hanem minden egyéb nem bőrazonos anyag bejutását is. Gondoljunk csak bele, hogy ha a bőrünkbe oly könnyedén lehetne hatóanyagot bejuttatni, mi történne, ha bőrünknek nem lenne védekező rendszere? Bemennénk a vízbe, és úgy jönnénk ki, mint egy duci szivacs. A bőr felszívná a körülöttünk lévő vizet, piszkot, szennyeződéseket. De nem ez történik. Miért hisszük azt, hogy a bőrünk a hatóanyagokat könnyen felszívja? Csak zárójelben mondom, hogy a krémeknek a 70 %-a víz. Ha folytatnám az előző gondolatom logikáját, akkor a krém felvitele után megnőne az arcunk, mert a bőr felszívná a benne lévő vizet, mint a szivacs. És hogy távozna az igy felszívott víz? Megszáradna a bőrünk, kvázi kiszáradnánk, összeaszalódnánk, mert a bőr nem csak könnyen felszívná a vizet, de a felszívott vizet könnyedén ki is engedné. De az emberek nem szivacsok.
A bőr, és az egész szervezet ennél sokkal intelligensebben működik. Nehéz kívülről a hatóanyagok bejuttatása a bőr rétegeibe, de ugyanakkor védi a szervezet belső egyensúlyát is. Nem lehet rajta ki-be-átjárni könnyedén.
A bio hatóanyagok önmagukban nagyon jó, ígéretes tulajdonságokkal rendelkeznek, csak ezeket kompatibilissá kell tenni a bőrünk számára, hogy hasznosítani tudja őket. Olyan ez, mint a szárazbab. Nagyon tápláló és egészséges, de ha nem áztatjuk vízbe, és nem puhul meg, el sem tudjuk rágni, nemhogy megemészteni. A bio hatóanyagokat olyan innovatív hatóanyagokkal kell ötvözni, (káros, irritáló hatás nélküli hatóanyagok) amiket a bőr hasznosjtani tud. Ezek általában mesterségesen előállított bőrazonos hatóanyagok, vivőanyagok, melyek eredményesen eljutnak a bőr mélyebb rétegeibe és ott fejtik ki a hatásukat.
A bőrbe kerülő anyagok mérete, minősége, más anyagokkal való kapcsolata nagyon fontos, melyeket sajnos otthoni körülmények között nem tudunk előállítani (pl, víz az olajban emulzió, olaj a vízben emulzió, liposzóma, nanoszóma….stb. )
5. tévhit: A bőr éjszakai üzemmódja - a bőr máshogy működik az éjszaka folyamán
Ez is a marketing csapat húzása. A bőr szerkezete nem változik meg éjszaka, és nem kapcsol reggeli üzemmódra, mikor felkel a nap. Az igaz, hogy a bőr jobban regenerálódik az alvás folyamán, de nem más típusú anyagokra van szüksége, mint reggel. Aki abban hisz, hogy estére felken egy zsírosabb krémet, remélve, hogy azok a zsírok táplálják a száraz bőrét, és felszívódnak a bőrbe, akkor sajnos nagyot téved. A zsíros krémből több szívódik fel a párnahuzatba, mint a bőrbe, ezzel zsírosítva nem csak a párnát, de a haját is. Ráadásul ha a bőrt nem a bőrtípusnak megfelelő krémekkel ápoljuk, a rosszul megválasztott krémek hatására rossz irányba változhat a bőrünk.
6. tévhit: A bőr hozzá tud szokni a régóta használt termékekhez, ezért váltogatni kell őket
Nem lehet hozzászokni a krémekhez. A krémek hiánypótló anyagokat juttatnak a bőrbe, amig használja az ember, addig feltölti a bőrt, ha nem használja, akkor hiányállapot lép fel és rosszabbodik a bőr állapota.
Olyan ez, mint az egészséges táplálkozás. Hozzá lehet szokni ahhoz, ha minden nap egészségesen étkezik az ember? Nem, maximum egészségesebben fog működni a szervezete, megkapja a megfelelő vitaminokat, tápanyagokat, rostokat….stb. Ha nem eszik egészségesen az ember, akkor a szervezete rosszabbul fog működni, nem fogja megkapni a tápanyagokat, idővel ez hatással lesz az emésztésre, hajunk, bőrünk állapotára....stb.
7. tévhit: Professzionális, gyógyszertári, drogéria termékkategória
Ez sem a termék minőséget megkülönböztető kategória. A gyártó döntése (csak egy üzleti döntés), hogy a terméket milyen úton akarja értékesíteni, milyen úton akarja eljuttatni a fogyasztóhoz. A fogyasztó pszihéjére hat, hogy ő mit gondol, ha a gyógyszertárban vásárol meg egy terméket, illetve, ha azt egy szakképzett kozmetikustól veszi meg, vagy egy drogériában vásárolja meg. Ennek megfelelően változik a termék ára is.
A drogériában megvásárolható termékek olyanok, mint a vény nélkül vásárolható gyógyszerek. Nem árt, de nem is használ. Bár krémeknél inkább úgy fogalmaznék, hogy nem használ ellenben bizonyos esetekben árthat. Sajnos olyan összetevőket is tartalmazhatnak, amik kifejezetten ártalmasak a bőrre. A másik ellenérv, hogy az ember drogériában vásároljon arckrémet az az, hogy ott nincs szakképzett eladó, nem tud érdemben segíteni. Semmi köze a szépség szakmához, ő is a marketingesek által kreált, jól hangzó ígéretek alapján tud ajánlani terméket. Sem egy átlagos, sem egy luxus drogériában nincs szakképzett eladó, aki kozmetikus végzettséggel rendelkezik. Nem tudnak hajfestési, arcápolási tanácsot adni, legalábbis nem szakszerűt, ezért ha nem akarunk mellé fogni, inkább kérjük ki egy szakértő tanácsát.
A marketingesek a szépérzékünkre, vágyainkra hatnak. A termék kap egy mutatós, csilli-villi csomagolást, pár divatos hatóanyagot, az ígéret is felkerül a csomagolásra, és máris megfeledkezünk arról, hogy ez csak egy külcsíny, semmi köze ahhoz, hogy valójában mit tud a krém. Az emberi agy összekapcsolja a szépet a jóval, a csúnyát a rosszal. Ez elég felszínes gondolkodás, de nagyon hatékony, ha vásárlásról van szó. Bár ha megfordítanánk azt a szép csomagolást és belemélyednénk a összetevők listájába, máris kiderülne a turpisság.
A gyógyszertári krémek csomagolása már egyszerűbb, letisztultabb, a vásárló azt hiszi, hogy a tartalma is tiszta, gyógyszertári minőségű összetevőket tartalmaz. Az ára is magasabb picit a drogériában vásárolható termékeknél. Akkor ez most tényleg jobb? Hát sajnos nem biztos. De a vásárló azt hiszi. Mivel gyógyszertárban vette, az az érzése a vásárlónak, hogy a termék minőségibb összetevőkből áll. Mert mit társítunk a gyógyszertárhoz? A gyógyulást, a tisztaságot, a szakértelmet. Ezek is csak felszínes dolgok, mert a szemfüles marketinges szakemberek nagyon értik az emberi elme működését, manipulálva ezzel a tudatlan vásárlót. Itt is, csak az INCI, az összetevők listája adhat választ arra, hogy megéri e megvenni egy krémet, vagy nem? Használ e a bőrnek, vagy nem? Még abban se bízzunk, hogy a csomagolás elején szereplő hatóanyag, mellyel a krémet próbálják eladni, elegendő mennyiségben van a krémben, vagy csak mutatóban, csepp a tengerben mennyiségben. Az összetevők listájában a hatóanyagok mennyiségileg csökkenő sorrendben vannak felsorolva. Bár nincs mellette az összetevők pontos felhasznált mennyisége, a sorrendből is sok mindenre következtethetünk. Ha a kiemelt hatóanyag a sor végén kullog, akkor belőle maximum egy fél csepp van a tégelyben, vagyis nagyon kevés, ahhoz, hogy valódi pozitív változást idézzen elő a bőrben.
A professzionális termékeket kizárólag kozmetikusnál lehet megvásárolni. Az igazi professzionális termékek már nem olyanok, mint a vény nélküli gyógyszerek. Professzionális terméket árusító szalonoknál nagyon fontos, hogy olyan szakmai tudással rendelkezzen a szakember, hogy képes legyen a megfelelő terméket ajánlani a vásárlónak. Ellenben a drogériás és gyógyszertári termékekkel, a professzionális termékekkel már jelentősen árthatunk a bőrünknek. Ezért nem mindegy, hogy a kozmetikus kollegának milyen szakmai ismerete van, mert a nem megfelelő krém ajánlásával nagyobb kárt tud tenni a bőr állapotában. (Pl.: AHA, BHA peelingek nem megfelelő használata, zsíros bőrre nagyon szárító kozmetikumot ajánl, rosaceás bőr még gyulladtabb lesz...stb.) Ennek az értékesítési csatornának az lenne a lényege, hogy egy szakavatott kozmetikus, ismerve a bőrünk állapotát javasol megfelelő krémet az arcunkra.
Itt két hiba csúszhat a számitásba.
- Az egyik, hogy csak mi hisszük, hogy a kozmetikus kollega szakavatott, de valójában nincs napra kész tudása, nem jár tanfolyamokra, nem fejleszti az iskolában megszerzett tudását. De vakon hiszünk neki, mert annyira jó fej, és neki kinéz valahogy a bőre. Ráadásul olyan meggyőzően tudja mondani a véleményét. Persze megkérdőjelezni már nem kérdőjelezzük meg azt, amit mond, mert nagyon magabiztos. A mondanivalóját ész érvekkel és tudományosan már nem biztos, hogy alá tudná támasztani, de végülis fogyasztói szempontból mindegy, mert az átlag vásárló nem akar gondolkozni, neki elegek a meggyőző, pár jól megválasztott szó.
- A másik, hogy a kozmetikus által értékesített termék nem biztos, hogy nagyban különbözik pl. egy drogériás terméktől. Szintén a krém csomagolásán szereplő összetevők listája adná meg nekünk a választ, hogy érdemes e a kozmetikus kollegától beszerezni a terméket. (Az is csak egy marketing fogás, megtévesztő stratégia, hogy egy termékre rányomtatják a professzionális szót. Erre sincs semmilyen szabályozás, hogy minek kell egy terméknek megfelelni, hogy a professzionális jelzőt megkaphassa.)
Jelenleg több, mint 30 000 hatóanyagot használnak a kozmetikai piacon. Ennyit képtelenség lenne bárkinek is fejben tartani, de ha egy pár hatóanyagot megtanulunk, meglesz az a tudás, mellyel el tudunk igazodni a hatóanyagok dzsungelében és tudatosabban tudjuk majd kiválasztani a bőrre nem káros bőrápoló termékeket.
Ahhoz már sok tanulás, tudás, tapasztalat szükséges, hogy bőrtípusunkhoz passzoló, személyre szabott krémet kiválasszuk. Ehhez találnunk kell egy jó kozmetikust, akinek megvan a megfelelő tudása, tapasztalata, termék ismerete, hogy ne csak a bőrre nem ártalmas, de bőrkép javulást elősegítő terméket tudjon ajánlani.