A kozmetikai ipar jelenleg 30 000 hatóanyagot használ fel termékek gyártásához. Sok közülük a bőrt irritáló hatású anyag, ami felborítja az egészséges bőrműködést. Ez a szám kicsit megrettentheti a nem szakavatott olvasót, de egy kis segítséggel és odafigyeléssel könnyen megtanulható, hogyan szúrjuk ki a káros/kerülendő hatóanyagokat a termékekben. Szerencsére a termék csomagolásán fel kell tüntetni a termék összetételét (INCI), mely latin, angol, illetve botanikai neveket tartalmaz. Ettől sem kell megijedni, az alábbiakban szeretnék egy kis segítséget nyújtani, hogy lehet eligazodni az összetevők útvesztőjében.
Kőolaj származékok , ásványi olajok
A csomagoláson az alábbi nevek vannak feltüntetve: Paraffinum liquidum, Cera microcristallina, Mineral Oil, Petrolatum
A kőolaj lepárlásakor keletkező vegyületek, melyek molekulái nem bőrrokon vegyületek, ezért nem szívódnak fel a bőrbe. Ezek élettelen, tápérték nélküli olajok. Az ásványi olaj áthatolhatatlan filmréteget képez a bőrön, elzárja a bőr légzését, leállítja a bőr természetes védekező képességét. Mit is jelent ez. A bőr egyensúlyi állapotában elpárologtat kb. 5% vizet (a többit a nyirok - vérkeringés szállítja el). Ha egy anyag elzárja a bőrt és nem tudja elpárologtatni a vizet, a bőr hidro-lipid rétegének a működése kárt szenved, nem ad megfelelő védelmet, így a káros anyagok jobban be tudnak jutnia a bőrbe, a bőr állandóan dehidratált, érdes és érzékeny lesz.
Ha lemossuk a bőrünket, és lemossuk vele együtt az ásványi olaj réteget, felszínre kerül a bőr károsult hidro-lipid rétege, a bőr nagyon feszül, húzódik. Hirtelen megoldásként azonnal bekenjük kőolaj származékos krémmel, amitől érzetre megnyugszik, de hosszú távon csak rontunk a bőr minőségén.
A benzikutaknál már ki vannak téve az egyszer használatos nejlon kesztyűk, ha nem akarjuk magunkat összekenni a tankolás közben. Csak próbaként vegyünk fel egyszer egy ilyen kesztyűt, legyen rajtunk úgy 2-3 percig. Mi fog történni? A kesztyű bepárásodik, a kezünk beleizzad a műanyag kesztyűbe. Kellemetlen érzés lesz, le akarjuk vetni a kesztyűt minél hamarabb.
Ugyanez játszódik le a bőrön is. Ha kőolaj származékos krémmel kenjük be e bőrünket, melegben izzadni fogunk alatta, kellemetlenül tapadni, ragadni fog a bőrünk, indokolatlanul tisztátalan lesz a bőr.
Nagy valószínűséggel rossz összetételű krémet használunk, ha krémezés után izzad a bőrünk (nem a meleg hatására, hanem olyan, mintha zacskót húztak volna a bőrre), kellemetlenül tapad, ragad, indokolatlanul tisztátalan, pattanásos, miteszeres lesz.
Szilikon olaj
Ezeken a neveken szerepelnek az INCI listában: -cone, -oxane végződésű összetevő (pl.: dimethicone, cyclohexasiloxane)
Ezek valójában műanyagok, a bőrre nem irritáló hatásúak. Ugyanúgy, mint a kőolaj származékok, elzárják a bőr légzését, igy károsítva ezzel a bőr védelmi rétegét. Azért alkalmazzák a kozmetikumokban, hogy kellemesebb, selymes érzetet adjon a bőrnek. Nincs tápértéke a bőr számára.
Ugyanúgy, mint a kőolaj származék, bőr szempontjából semmilyen tápértéke sincs, szintén olyan érzés, mintha a bőrre zacskót húztak volna.
Káros tartositó szerek
Tartósítószer nélkül nincs kozmetikai termék, mivel a termékek nagy százalékban tartalmaznak vizet. Átlagosan a krémek 70%-a víz. A rossz fajta tartósítószerek a napsugárzás hatására háromszorosára gyorsítják a bőr öregedését.
Az alábbi neveken szerepelnek az INCI listában: BHT, EDTA, Phenoxyethanol, benzophenone, alcohol, -paraben-, Quaternium 15, Quaternium 18, Polyquaternium 10, DMDM Hydantoin, Chlorphenesin, Diazolidinyl uurea, Methylisothiazolinone
Parfüm
Illatanyag, a leggyakoribb irritáló, allergén összetevő. A kozmetikai felhasználás tekintetében semmi funkciója nincs, teljesen felesleges. Sajnos ez is marketing eszköz arra, bevonják még egy érzékelésünket a vásárlási döntésbe, és elcsábítsák a szagló szervünket is a finom illatokkal. Az illatanyagokat gyakran az egyéb kellemetlen szagú irritáló anyagok elfedésére használják.
Miteszer-képző anyagok
A rossz összetételű krémek hatására, a hormonális változás miatt, a szennyezett környezet, nem megfelelő arcápolás miatt a bőr nem tud lélegezni, megvastagodik a hámréteg, elszaporodnak a pattanások, miteszerek a hatóanyagok még kevésbé szívódnak föl.
Ilyen hatóanyagok:
butyl stearate, cocoa butter, decyl oleate, isocetyl stearate, isopropyl isostearate, isopropyl myristate, isopropyl palmitate, isostearyl isostearate, isostearyl neopentanoate, myristyl myristate, octyl palmitate, octyl stearate
PEG, PPG származékok
Ezeken a neveken szerepelnek az INCI listában: PEG, PPG, -cellulose, crosspolymer
Emulgeálószer, elősegítik a két egymással nem elegyedő fázis (víz, olaj) keveredését, hogy homogén textúrát kapjunk és ne váljon el a két fázis egymástól.
Irritáló hatású, megzavarja a bőr hidrolipid réteg egyensúlyát, a bőrt vízhiányossá teheti. Kimossák a bőr természetes zsírjait, melyek nagyon fontosak a bőr hidratálás szempontjából. UV sugárzás hatására káros peroxidokat képeznek, melyek napallergiát okozhatnak. A bőr áteresztő képességét növeli, amellyel a veszélyes anyagok felszívódását segíti.
SLS
A szulfátok jó habképzők, ezért a legtöbb tusfürdőben és samponban megtalálhatóak. A probléma velük az, hogy túlságosan erősen tisztítják és nagyon szárítják a bőrt.
Ezeken a neveken szerepelnek az INCI listában: Sodium Laureth Sulfate, Sodium Lauryl Sulfate
Sok kecsegtető feliratot olvashatjuk a kozmetikumok dobozán. Sajnos arra nincsen semmi szabályozás hogy mit mire lehet ráírni és mire nem, úgyanúgy, ahogy arra sincsen hogy mire lehet azt mondani, hogy természetes és mire nem. Szóval a kozmetikumokra a gyártók leginkább azt írják, amiről úgy gondolják, hogy a vásárlók örömmel olvassák a dobozon és vásárlást eredményez.