A bőr

A bőr az emberi szervezet legnagyobb szerve. 

Egy átlagos magasságú, testalkatú felnőtt ember bőre kb 1,75 m²  és 9-10 kg.

1 cm² bőr átlagosan 3 000 000 sejtet, 3 véreret, 10 hajszálat, 12 ideget, 15 faggyúmirigyet, 100 verejtékmirigyet tartalmaz.

A bőr 70 %-a víz, 27 %-a fehérje, 2 %-a zsir, 1%-a szénhidrát.

A bőr felépitése:

A bőr három különböző rétegből áll:

• Hámréteg (epidermis) – 0,04 – 1,6 mm vastag
• Irha (dermis, cutis) – 1 -2 mm vastag
• Bőralja (subcutis) – 0,5 – 3 cm vastag

A legnagyobb szervrendszerünk, a bőr feladatai

1. Védelmi szerep:

Védi a szervezetet és a belső szerveket az alábbi hatások ellen

• Mechanikai hatások ellen véd – fizikai hatások elleni védelem (nyomás, húzás, ütés, kaparás, vakarás)
• Fényhatások ellen véd – UV sugarak elleni védele. Szaruréteg megvastagodásával, valamint fokozott festékanyag (melanin) termelésével
• Vegyi/kémiaia hatások ellen véd – savak és lugok elleni védelem
• Kórokozók elleni védelem – a bőrfelszin normál pH értéke (kémhatása)  5,5 , ami enyhén savas. A kórokozók enyhén lugos, nedves közegben szaporodnak. A bőrfelszin szárazsága, és savas pH-ja, valamint a bőr lipoid (zsir) köppenye (bőr baktérium flórája) kifelé irányuló védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. A bőr belső védelmi rendszere a Langerhans sejtek (felismerik a kórokozókat, bekebelezik őket), irha réteg immunsejtjei, bőralja zsirsejtjeit foglalja magában.
• Környezeti hatások ellen véd: Időjárás hatásai ellen – fény, eső, hideg, meleg, UV surarak elleni védelem
• Hőszigetelő szerep – hideg – meleg időhöz való alkalmazkodást szabályozza, bőr viztartalmának elpárolgását szabályozza.

A bőr hidro – lipid rétege

A szervezet védelmét szolgálja, meggátolja a veszélyes anyagok bejutását és a bőr túlzott vizvesztését. A bőrfelszínén, a szaruréteg felszinén található bőrfelszini emulzió (keverék), avagy hidrofil lipid réteg a bőr első védelmi rétege. Az emulzió két fázisból áll: vizes és zsiros. A zsiros fázisát a bőrfelszinre kerülő faggyú, és a viasszerű anyagok (ceramid) adják. A vizes fázisát a verejték adja. A zsiros fázisát nevezzük lipoid köppenynek, mely meggátolja a mérgező anyagok bejutását a bőrbe. A vizes fázisát savköppenynek hivjuk, mely adja a bőr enyhén savas pH értékét (átlagosan 5,5 pH), igy megteremti az ideális környezetet a bőrbarát mikroorganizmusoknak, és gátolja a kórokozók szaporodását (mert azok enyhén lugos környezetben szaporodnak).

2. Kiválasztó szerep

Anyagcserének nevezzük azt a folyamatot, amely a szervezet számára szükséges anyagok – tápanyagok, a légzéshez szükséges oxigén – felvételével, átalakításával, illetve a szervezet számára nem hasznosítható anyagok – szén-dioxid, különböző bomlástermékek, salakanyagok – leadásával fenntartja a szervezet egyensúlyát. Az anyagcsere biztositja a szervezet számára szükséges energiát a folyamatos működéshez, az élet fenntratásához. A szervezetben lezajló anyagcsere folyamatok, során káros anyagok, bomlástermékek keletkeznek. Ezek a szervezet kiválasztó rendszere segitségével távoznak (vese, verejtékmirigy). A verejtékmirigy a bomlástermékek 5%-át, a vese a 95%-át választja ki. Szervezetünk átlagosan 0,0005 m3 (500m3) vizet párologtat el.

3. Hőszabályozó szerep

Az anyagcsere folyamat során felszabaduló energia egy része hővé alakul és lehetővé teszi az állandó testhőmérséklet fenntartását (ember átlagos testhőmérséklete 36,7 C°). A keletkező hő egy része a hőigénylő testi folyamatokhoz (hő biztositás, munkavégzés, szervek működése) szükséges, másik része tárolódik, vagy a környezetbe kerül.

A hőszabályozó szerep részei: a vérerek (melegben kitágulnak az erek, fokozódik a vérkeringés, növekszik a hőleadás, hidegben összehúzódnak az erek, lassul a vérkeringés, csökken a hőleadás), verejtékmirigy (aktiv vizleadás, a verejték a bőr felszinére kerül a verejtékmirigyen keresztül), a bőrön keresztüli vizleadás (passziv vizleadás, a bőr hám rétegén keresztül).

4. Légző szerep

A szervezetnek az élettani folyamataihoz jelentős mennyiségű oxigénre van szüksége. A bőr közvetlenül is képes megkötni a levegőben lévő oxigént. Az oxigén hámsejtek által való felvétele a bőrlégzés.

A szöveti légzés az, amikor a szervezet a légzőrendszeren keresztül veszi fel az oxigént és a véráram utján jut el a sejtekhez.

5. Felszivó szerep

A bőrre kerülő anyagok felszivodását befolyásoló tényezők:

• a bőrre kerülő anyagok szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságaik
• a bőr szarurétegének (a hámréteg legfelsőbb bőrrétege) a nedvességtartalma
• a szaruréteg barrier/védekezp funkciója az adott anyaggal szemben
• a szörtüsző, faggyúmirigy, verejtékmirigy áteresztő képessége

A felszivódást nehezitik:

• a szaruréteg vastagsága, nedvesség tartalma
• a barrier réteg akadályozza a víz és a benne oldódó sók bejutását
• bőrfelszini lipid (bőr zsirköppenye), taszitja a vizet
• faggyúréteg, viztaszitó
• Langerhans sejtek, Irha immunsejtjei – bőrbe kerülő idegen anyagok bekebelezése, elpusztitása, eltakaritása a feladatuk

6. Érző szerep

Nyomás, tapintás, hőingerek kezelése. A szabad idegvégződések felveszik az érzést, ingerületté alakitják át. Az idegrostokon keresztül eljut a központi idegrendszerhez, ami szükség szerint beinditja a válaszreakciót. Igy alakul ki az alkalmazkodás a külvilág ingereihez.